A hazai madárvilág egyik leginkább nemzeti kulcsmomentumokkal tűzdelt faja, melynek fészkelő állománya jelentősen lecsökkent Európa szerte, egyes országokban megszűnt fészkelni. Mára sikerült csökkenését megállítani, de hosszútávon közel sem látszik bíztatónak hazai és európai állománya.

Jelleme:
A hosszú, piros lábú és csőrű madarunk szárnyfesztávolsága alig több mint 1,5 m, testhossza 100-115 cm. Testének nagy része fehér tollakkal fedett, csak evezőtollai és azok fedői feketék. A nemek hasonlóak, méretükben alig különböznek, így tömegükben is jelentős az átfedés. A hím tömege 2610-4400 g, míg a tojó 2275-3900 g-ot nyom.

Elterjedése:
Európában a Pireneusi-félszigeten és Németországtól a Közép-Orosz-hátságig húzódik fészkelőterülete. Nyugat-Európában megszűnt fészkelni. Olaszországban már szinte nem találni fészkelő párokat. A Brit-szigeteken és Skandináviából hiányzik.

Hazánkban gyakorinak mondható.

Fészkelése:
Az áprilisra visszaérkező párok a hónap közepére kezdenek a fészekrakáshoz, majd  a 3-5 tojás lerakása után 29-30 napos inkubációs idő szükséges a fiókák kikeléséhez. A fiókák 4 hetes korukban állnak lábra. Ezt követően még 4-5 hét telik el a kirepülésig. A kirepült madarak 3-5 éves korukra érik el az ivarérett kort.
A fészkelési idő alatt a pár folyamatosan tatarozza fészkét, melyet évről évre újból felkeres, így nem ritkák az egy mázsás tömeget is meghaladó fészkek, melyek átmérője rendszerint 80-100 cm. A fészek anyaga különféle gallyakból, vesszőkből áll, melyet manapság leggyakrabban villanyoszlopok tetejére rak, mind kevesebb esetben idős fákra, kéményre, vagy különféle építmények tetejére. A fészekcsészét tollakkal és finomabb szerkezetű növényi hulladékokkal béleli.

Vonulása:
A régkor embere a modern vonuláskutatást megelőzően trivilális elképzelésekkel állt elő a madárvonulást illetően. Mint például az egyik fecskékről alkotott sztereotípia szerint, ezen madaraink a vizes, mocsaras területek iszapjába fúródva vészelik át a fagyos telet. Az efféle, ma már inkább megmosolyogtató elképzeléseknek az 1903-ban megindult európai, szervezett madárgyűrűzés vetett véget. Mára számtalan információval rendelkezünk a gyűrűzésnek és a modern nyomkövető rendszereknek, illetve a terepi megfigyeléseknek köszönhetően.
Az európai fehér gólya hosszútávú vonuló. A költő és telelő területe között akár több mint 10 ezer kilómétert is lerepülhet a szárazföldön keletkező termikek hátán, így gólyáink csak ritkán keresztezik az útjukbe eső tengereket.  
Két fő vonulási útvonalon keresztül hagyják el Európát. Nyugati állománya jobbára a Gibraltári-szoroson át, míg a keleti a Boszporuszt átszelve éri el telelőterületeit. A telelő csapatok egyrésze a Szaharán átkelve akár Dél-Afrikáig is eljuthat, míg akadnak a Földközi-tenger térségében áttelelők is.
Hazánkban megkockáztatva évről évre akadnak a fészkelőterületen telelő példányok.

Magyarországra rendszerint március közepén (tömege március 15 körül) érkeznek vissza az első (ivarérett) gólyák - melyek egyből fészket foglalnak - , majd augusztus végén (rendszerint augusztus 20-ra), és szeptember elején távoznak telelőterületeik felé. Nemritkán a Kárpát-medencén átkelő egy csapatban vonuló egyedek száma a 100-150 példányt is meghaladhatja.

Hazai helyzete és védelme:
A történelmi Nagy-Magyarország területén fészkelő fehér gólyák száma a XX. század első felében készült felmérések alapján a 18 ezer párt is elérte. Napjainkra ez a szám 5000-5500 fészkelő párra tehető.
A Hajdúság területén elhelyezkedő Hajdúböszörményi járás területén közel 100 fészken és/vagy fészektartón évről évre 20-30 pár költ.

Európa-szerte törvényes védelem alatt áll. Hazánkban 1901-ben lett védetté nyílvánítva és 1993 óta fokozott védelemben részesül. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.
Natura 2000 jelöllőfaj.

Védelmének köszönhetően a faj egyedeinek engedély nélküli zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenőhelyeinek lerombolása, károsítása, forgalomba hozatala, exportálása, vagy importálása  büntető eljárást von maga után, mely mellett a cselekményt elkövető köteles megtéríteni a faj természetvédelmi eszmei értékét, ha az az egyed elpusztitásával jár. A faj bármely származékának, vagy preparátumának birtoklása, csak ismeretterjesztő célzattal történhet a szükséges engedélyek megléte mellett!

Hogy hazánk gólyaállománya ne jusson hasonló sorsra, mint egyes nyugat-európai országoké (Franciaország, Olaszország és Németország egyrésze), szükség van hathatós fajvédelmi tervek kidolgozására, megvalósítására és a megfelelő biodiverzitás  fentartására, mivel táplálkozó területei folyamatosan fogyatkoznak az állandó termőföld-igény és természeti területek értékének csökkenése miatt! Legfőképpen ilyen védelmi intézkedésekre van szükség a potenciális élő- és táplálkozóhelyeken, melyektől függ az itt fészkelő párok utódnevelésének sikere.

A Hajdúság területén gyakorlati védelme a fajra legjelentősebb fenyegetést jelentő elektromos hálózat veszélyes szakaszainak speciális szigetelőpapucsokkal történő szigeteléséből, légkábelek láthatóvá, illetve (úgynevezett  firefly nevű eszközökel) hallhatóvá és léthatóvá tételéből, esetleg földkábellel való kiváltásából áll. Mindamellett az elektromos hálózat tartóoszlopai kiemelkedően nagy számban biztosítanak fehér gólyáink számára fészkelési lehetőséget, mivel az emberi lakóhelyek közelében mára már csak elvétve találni idős, fészekrakásra alkalmas fákat, vagy egyéb képződményeket, építményeket melyek alkalmasak lennének a gólyák fészkelésére. Igy az 1970-es éveket követő felmérések alapján az elektromos hálózat kiépülésével a fészkek 80%-a az elektromos tartóoszlopokra települt, ezzel együtt az áramütéses esetek száma is felszaporodott.
Az ezzel kapcsolatos munkálatokat a helyileg illetékes áramszolgáltató szerv végzi.

A sérült, áramütést szenvedett, vagy fészekből kiesett és elárvult gólyák szakszerű kezeléséről, repatriálásáról a Hortobágyi Madárkórház és a közeli állatkertek gondoskodnak.

A sérült madarak mentéséről, veszélyforrások és veszélyeztetett fészkek és a fészkelő párok felméréséről a Zöld Kör gondoskodik a Hajdúböszörményi járás területén.

További gólyákkal kapcsolatos kérdése, sérült madarak és új fészkek bejelentése esetén kerresse munkatársainkat az alábbi elérhetőségeken:

Székhely: 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 2. II.; Postacím: Zöld Kör 4220 Hajdúböszörmény, Pf. 125. E-mail: info@zoldkor.net; Telefon: 0036 (52) 280-038; Mobil: 0036 (20) 9556-758

Vagy látogasson el az alábbi weblapokra:

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága - www.hnp.hu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület online gólya-adatbázisa - www.golya.mme.hu
Hortobágyi Madárkórház - www.madarpark.hu